A met�l zene napjainkban az egyik legellentmond�sosabban l�tez� zenei st�lus, t�bb okb�l is, melyek a k�vetkez�k:

1. A zenei palett�n elfoglalt helye
2. Saj�tos dallamvil�ga, riffcentrikuss�ga
3. Mark�ns k�ls� jegyei
4. �ltal�nos nem (el)ismerts�ge, a hozz�f�z�d� negat�v attit�d�k �s sztereot�pi�k
5. A met�lrajong�k �ltal�nos megosztotts�ga, z�r� toleranci�ja

Ezek mellett pedig:

1. T�bb �vtizede alkot� egy�ttesek
2. Remek �nekesek, kit�n� zen�szek
3. �l� koncertek, a playback elutas�t�sa
4. A st�lusok v�ltozatoss�ga, a legpopul�risabbt�l a progressz�vig
5. Gyakori elgondolkodtat� sz�vegvil�g, az �rzelmi hangulatok kifejez�si lehet�s�ge
6. F�zi�s lehet�s�g a n�pzen�vel, komolyzen�vel �s a kort�rs Jazz-el

Mindezek a t�nyek term�szetesen �sszef�ggnek egym�ssal, nem �lesen k�l�n�ll� kateg�ri�k, hanem saj�tos k�lcs�nhat�sban, szimbi�zisban l�tez� jelens�gek. A met�l zene zenei palett�n elfoglalt helye ugyan�gy szorosan kapcsol�dik a saj�tos dallamvil�ghoz, illetve t�rsadalmi elismerts�g�hez, mint a st�lusok v�ltozatoss�ga a zen�szi k�pzetts�ghez.

N�zz�k meg egy kicsit r�szletesebben, mit is takarnak m�gis a felsoroltak.

1. Zenei palett�n elfoglalt helye

A met�lzene a rockzene egyik oldal�ga, abb�l sz�rmaz�, vele sok k�z�s von�st mutat�, ugyanakkor �n�ll� kateg�ri�val rendelkez� st�lus. Napjainkban, - b�r a met�l zene renesz�nsz�t �lj�k-, ez a st�lus a m�dia �ltal alig-alig prefer�lt, ez�rt t�rsadalmi szinten nem is nagyon ismert. Ez persze k�vetkezik a st�lus soksz�n�s�g�b�l is, �m ugyanez miatt lehetne sokkal n�pszer�bb is, hiszen ezen tulajdons�g�n�l fogva szinte mindenki megtal�lhatn� a maga �ltal kedvelt met�l ir�nyzatot. Ide kapcsol�dik m�g, hogy azon k�nny�zenei st�lusok egyike, mely k�pes zenei �rt�ket k�zvet�teni, k�pes a komolyzene �s a n�pzene �r�ks�g�t saj�t zenei k�rnyezet�ben �polni.
Mindezek mellett tudom�sul kell venni, hogy lemezpiacon a met�l csak igen kis m�rt�kben van jelen, eltekintve az �ppen divatos st�lus k�r�sz�let� szerepl�it�l, illetve egy-k�t mainstream banda permanens siker�t�l. (Azonban ez a siker is viszonylagos, m�g az Iron Maiden sem k�pes produk�lni azokat az elad�si mutat�kat, mint az aktu�lis fi�, vagy l�ny popcsapat, �s a Tankcsapda is csak addig tudta vezetni a MAHASZ top list�t, m�g le nem tasz�totta �t MC Haver �s a tekn�).

2. Saj�tos dallamvil�ga, riffcentrikuss�ga

H�t igen, ez a kateg�ria szorosan �sszekapcsol�dik az el�z�vel. A met�lzene lelke-mint minden afrikai eredet� zen��, a riff. Aki nem szereti a riffet, az sosem fogja szeretni a met�lzen�t, mindig egyhang�nak, monotonnak, vadnak fogja tal�lni azt. A riffek mellett a hangz�st a m�ly elektromos git�r, meghat�roz� ritmusszekci�, esetleg billenty� determin�lja.
A dallamvil�g a st�lus soksz�n�s�ge miatt nem egys�ges, �m az elmondhat�, hogy az amerikai (esetleg angol) �s eur�pai egy�ttesek m�s oldalr�l k�zel�tik meg a st�lust. ( A power met�lon bel�l p�ld�ul �lesen elk�l�n�l az amerikai power riffcentrikusabb jellege az eur�pai power gyakran kapkod�, a barokk zen�b�l is t�pl�lkoz�, dallamk�zpont�bb jelleg�t�l.) Ha lehet ilyet mondani, dallam tekintet�ben egy AOR, vagy hardrock sz�mot nem lehet �sszehasonl�tani egy death (grindcore) zen�vel, hisz a death (grindcore) – �s most �ltal�noss�gban fogalmazok- sosem fog olyan k�z�rthet� dallamokat hozni, mint a dallam tekintet�ben gyakran a sl�gerlist�s popegy�tteseket is megsz�gyen�t� AOR band�k.

A magyar k�nny�zenei k�z�zl�st igen sok�ig a n�met operettes dallamvil�g hat�rozta meg, melyben �gymond nemigen lehet riffeket tal�lni. Nem hi�ba sz�letett az a mond�s sem, hogy a sl�ger az, amit m�snap m�r az inasok is f�ty�lnek az utc�n. Nos, a legt�bb met�lst�lusban ilyen sz�mok nincsenek. Amelyikben meg vannak, azok t�nyleg sl�gerr� v�ltak. Nem lehet elsiklani a 80-as �vek stadionband�inak lemezei mellett, mai f�llel is remek-persze nem progressz�v- dallamvil�ggal b�rtak, �s nem is maradt el a siker. B�r ezek az egy�ttesek azt�n elt�ntek (hogy azt�n a 90-es �vek v�g�n ism�t el�t�njenek, b�r a r�git megk�zel�teni sem tud� sikerrel), az�rt egy-kett� fennmaradt �s m�g ma is a met�l zen�n bel�l messze a legnagyobb lemezelad�si eredm�nyt produk�lja (folyamatos lemezelad�sra gondolok, nem a divat �ltal felfuttatott csapatok egy-k�t �ves teljes�tm�ny�re).

A met�l st�lusok nagyt�bbs�g�ben azonban nem(csak) a dallamokon van a hangs�ly, mely a gyakran extr�m �nekesi st�lusban is kifejez�dik. A nemritk�n disszon�nsnak t�n� dallammenetek �s a git�rsz�l�k szint�n k�l�nleges jelleget adnak a zen�nek, s az ezek �ltal 5-7 percess� is ny�l� sz�mok a mai felgyorsult vil�gban nemigen kedveznek a r�di�bar�t k�zv�lem�nynek.

3. Mark�ns k�ls� jegyei

A met�lzene, mint ak�rmelyik m�s st�lus, megteremtette a maga divatj�t, sz�npadi viselked�si norm�it. J�llehet, itt is csak a st�lus t�bbr�teg�s�g�re tudok hivatkozni, amely el�gg� differenci�lta a divatst�lust, az�rt vannak olyan standard dolgok, melyekkel a k�zv�lem�ny azonos�tja a met�lzen�t. A hossz� haj (mely persze m�r nem jellemz� minden st�lusra, �m az el�t�rben l�v� band�k nagy r�sz�re igen), a b�rdzseki, tetov�l�sok, bakancs (csizma), egy�ttesek log�j�val felmatric�zott p�l� az�rt el�gg� mark�nsan �rulkodnak a visel�j�k zenei �zl�s�r�l. Ezek a dolgok pedig �lesen el�tnek a standard elv�r�sokt�l, olyan sztereot�pi�kat �letre h�vva, melyek azt�n eleve meghat�rozz�k a k�zember viszonyul�s�t a met�lhoz ( az els� benyom�s gyakran k�s�bb azt�n kit�r�lhetetlen attit�d�ket sz�l, a gyakran agresszi�t sug�rz� �lt�zk�d�s pedig �nk�ntelen v�dekez�si reakci�ba, ellens�gkeres�sbe torkollik).

Az �nekesek sz�npadi dinamik�ja ( sok esetben sajn�latos viselked�se), saj�tos, gyakran sz�nt�n extr�m sz�npadi k�pe ( ami az�rt ennyire mark�nsan semmilyen m�s zenei st�lusban nincs jelen) szint�n nem kedvezett az integr�l�d�si sz�nd�knak. Az �nekesek, gyakran saj�t maguk alak�tott�k ki azt az image-t, ami a met�lzen�hez tartoz� sztereot�pi�khoz vezetett (gondoljunk csak Ozzy-ra, , valamint az �szaki band�k templomgy�jtogat�s�ra, ember�l�si �gyeire. Hi�ba nem ez a jellemz�, annyira elidegen�t�k, hogy meghat�roz�v� v�lnak a meg�t�l�sben).

4. �ltal�nos nem (el)ismerts�ge, a hozz�f�z�d� negat�v attit�d�k �s sztereot�pi�k

Ezzel el is �rkezt�nk az egyik legfontosabb szemponthoz, mely igaz�b�l tal�n a legfontosabb. Mi�rt van az, hogy a gyakran igen nehezen em�szthet� opera, vagy pl. a bart�ki komolyzene az �tlagember �ltali hallgathatatlans�ga ellen�re �ltal�nosan elismert? Mert ilyen t�rsadalmi attit�d (�rt�kel� be�ll�t�d�s) f�z�d�tt hozz�. A n�pzen�t is igen kevesen hallgatj�k, m�gis elengedhetetlennek tartj�k annak ismeret�t az �ltal�nos m�velts�ghez (ami helyes persze, hiszen a n�pzene egy nemzet kult�r�j�nak szerves r�sze, az m�r m�s k�rd�s, hogy Magyarorsz�gon a n�pzene szeretet�re val� nevel�s igen kis hat�konys�g�.). Nos, a met�l Magyarorsz�gon – az elm�lt rendszer kultur�lis politik�j�nak k�sz�nhet�en- eleve gyan�s (politikai �rtelemben) zenek�nt jelent meg. Ez a gyan� azt�n olyan attit�d�ket eredm�nyezett, melyeket k�nnyen lehetett a gyakran mesters�gesen alkotott sztereot�pi�kkal er�s�teni.

A saj�tos – az operetti hagyom�nyokt�l elt�r� „sl�germentess�ge”, a sokszor extr�m kifejez�si m�d- szint�n elriasztotta a hallgat�t, an�lk�l, hogy sz�nt volna kis id�t a hallott zene em�szt�s�re. N�lunk nem voltak olyan nagy hagyom�nyokkal rendelkez�- a komolyzenei szaktekint�lyekt�l is dics�retet kapott- rockegy�ttesek ( a Syriust kiv�ve, akik azt�n k�lf�ldre is t�voztak), melyek pozit�v p�ld�val szolg�lva egy m�s hallgat�i magatart�sra „ szoktatt�k” volna a k�zv�lem�nyt, �s megmutatt�k volna, hogy met�l igenis hordozhat zenei �rt�keket, �s t�lmutat azon a disszon�ns vony�t�son, mellyel gyakran azonos�tott�k. A folkzene sajnos nem tudott besziv�rogni n�lunk a met�lba �gy, mint �szakon, ahol �gy a met�l a nemzeti kultur�lis �r�ks�g egyik r�sz�v� v�lt. A progressz�v met�l a maga nem�ben �rt�ket hordoz� zen�j�re pedig az egy hall�sb�l v�lem�nyt mond� nagyk�z�ns�g nem volt k�v�ncsi, ez megjegyzem az�rt m�shol is jellemz�, �m Magyarorsz�gon a kicsi piac miatt m�g ink�bb fojtogat�.

Term�szetesen ezt az �ltal�nos neg�ci�t, mely a nagyk�z�ns�g viszonyul�s�t jellemzi a met�lhoz, a m�dia nagym�rt�kben oldani tudn�, mint ahogy ez meg is t�rt�nt az amerikai nu met�l eset�ben, vagy kor�bban a grunge-ban. A nagykiad�k azonban nem l�tnak olyan �zletet a met�lban, melyre be kellene inveszt�lni – valljuk meg, a met�l sok st�lusa val�ban csak r�tegzene, mainstreamm� sosem fognak v�lni- s a met�lband�k meghat�roz� alakjai ( tisztelet a kiv�telnek)sincsenek ott a legnagyobb lemezfogyaszt�i r�teg, a 12-18 �vig terjed� fiatalok b�lv�nyai k�z�tt. Egy-egy met�lzenekar mesters�ges megteremt�se pedig-mint a popzene k�l�nb�z� v�llfajain�l- a blues-hoz hasonl�an lehetetlen. Az egy-k�t �ves �letciklus� met�lband�k nem tudn�nak olyan profitot kitermelni, mint Britney �s t�rsai, a met�l nagy alakjai m�r �vtizedek �ta ott vannak a zenei �letben, egy�nis�g�k �ltal nem cser�lgethet�k �gy, mint a popikonok.

5. A met�lrajong�k �ltal�nos megosztotts�ga, z�r� toleranci�ja

A met�l soksz�n�s�ge �ltal annyira k�l�nb�z� st�lusoknak a gy�jt�fogalma, mely diferenci�lts�ga �ltal term�szetesen nem lehet egys�ges , �m a k�l�nb�z� st�lusok rajong�i k�z�ss�g�nek egy r�sze sajnos csakis a saj�t �rt�krendje �ltal prefer�lt zen�t k�v�nja elfogadni, a t�bbit �rt�ktelennek tartva gyakran hangos �s inger�lt szavakkal adja tudt�ul v�lem�ny�t, nem t�r�dve az �ltala szidalmazott st�lust szeret�k esetleges �rz�kenys�g�vel.
„Ez csak az �n v�lem�nyem”, hangzik el sokszor, �m ez a v�lem�ny �gy fogalmaz�dik meg, hogy kiny�lik t�le az ember zseb�ben a bicska. A hangoskod�k nem v�lem�nyt nyilv�n�tanak, hanem kinyilatkoztatnak, az egy�ttesr�l mondott negat�v �rt�kel�s�kben benne van a m�sik szem�ly �rt�krendj�nek len�z�se, semmibe v�tele. �rdekes a k�l�nb�z� sztereot�pi�k jelenl�te a met�lt�boron bel�l, ezek k�z�l csak n�h�nyat eml�ten�k:

- A mainstream band�k nem j�tszanak igazi met�lt, a t�meges siker ellent�tben van az „igaz met�l hitvall�ssal”.
- Az �jabb band�k csak a p�nzsiker miatt j�tszanak, nem m�sok, mint a zeneipar b�bjai
- A fiatal �s �j rajong�k nem lehetnek hitelesek, csak „divatmet�losok”
- Az extr�mit�s a met�l �rt�k�nek egyik m�r�kateg�ri�ja
- A nagy hangterjedelm� �nekesek csak vis�tanak, �ri�znak
- A h�rg� �nekesek nem tudnak �nekelni
- A s�rk�nyos met�l �divat�, az egy�tteseik nem tudnak meg�julni, csak �nmagukat ism�tlik
- A h�rg�s met�l nem egy�b puszta kakof�ni�n�l
- A progresszivit�s egyenl� az �nc�l� virg�z�ssal
- A death met�l az igaz met�l, a prog. met�l az igaz met�l, a heavy met�l az igaz met�l…stb.

Nekem szem�ly szerint az sem tetszik, hogy rangos rockzenei lapokban is gyakran olyanok �rnak egy-egy met�l zen�r�l kritik�t, kik nem szeretik, len�zik, zs�kutc�nak tartj�k a st�lust. Ezek az �js�g�r�k pedig ahelyett, hogy a rockzene jelent�s r�szek�nt funkcion�l� met�l �rt�keit pr�b�ln�k kidombor�tani, a s�rj�t �ss�k a st�lusnak, er�s�tv�n azokat a sztereot�pi�kat, melyek a k�zv�lem�nyben �lnek.(Ne �rtsen f�lre senki, nem az a gondom, ha egy met�l lemezt leh�znak, hanem az, ha a kritikus eleve negat�v attit�ddel rendelkezik a st�lussal szemben. �rt�kel�se �gy sz�ks�gszer�en torz lesz.)

A tov�bbiakban csak egy-k�t dolgot szeretn�k kiemelni. A t�bb �vtizede m�k�d� egy�ttesek sz�mos lemez�k ellen�re alig ismertek, rekl�mjuk, r�szv�tel�k a TV-ben �s r�di�ban eleny�sz�. Az term�szetesen mindenk�ppen el�remutat, hogy az interneten sz�mos met�lzenei fanzine, weboldal l�tezik, �s hogy a st�lusnak megvan a maga hivatalos szaklapja is.

Met�l �nekes – egy-k�t rock�nekest�l eltekintve- nincs az �ltal�nos k�ztudatban. A megboldogult Jimmyt isten�tett�k hangterjedelm��rt, nos, �n kap�sb�l fel tudn�k sorolni 5-6 olyan met�l �nekest, kik k�pesek lenn�nek azt ki�nekelni, mint a „kir�ly”. Term�szetesen a st�lus hi�ba pr�b�lna meg kit�rni „hallgat�bar�t” ballad�k szirupos tolm�csol�s�val, a r�di�knak �s TV-nek kellene ahhoz seg�ts�get ny�jtani, hogy siker is legyen bel�le. �m egy met�l band�t�l nem lehet elv�rni, hogy folyamatosan ballad�s lemezeket adjon ki, egyr�szt mert lass� sz�mokban d�mping van a poppiacon is, m�sr�szt ez a korl�tozott koncepci� eleve szemben �llna a met�l szabadelv� alapfiloz�fi�j�val.( Nem besz�lve arr�l, hogy legel�sz�r a „szakmai k�r”, teh�t a met�lszeret�k forduln�nak el az egy�ttest�l.).

A st�lusok v�ltozatoss�ga az a t�nyez� a met�lban, mely a legt�bb h�vet szerzi, ugyanakkor szinte lehetetlenn� teszi a sz�lesk�r� ismerts�get. Csak az �rdekess�g kedv��rt megpr�b�ltam �sszeszedni a legfontosabb st�lusokat, a teljess�g ig�nye n�lk�l:

Hard rock, AOR rock ( amennyiben kiss� szabadabban kezelj�k a st�lust), heavy metal, speed metal, power metal, death metal, dark metal,black metal, symphonic metal, gothic metal, progressz�v metal, rap metal, metalcore, trash metal, funky metal, ezeken k�v�l a rokons�gban �ll� punk rock, grunge, hardcore.

Rengeteg, tal�n egyetlen st�lus sem rendelkezik ilyen sz�les k�n�lati palett�val. Itt azt�n mindenki megtal�lhatn� azt a hangulati t�lt�st, sz�veg �s dallamvil�got, melyet szeret, az effajta lehet�s�g a kit�r�sre teh�t meglenne.

A sz�vegek a st�lusok v�ltozatoss�g�nak megfelel�en szint�n igen differenci�ltak. B�r nem szerencs�s a st�lusok sz�vegvil�g�t kategoriz�lni, �rt�kelni, az�rt elmondhat�, hogy egyn�mely st�lus sz�vegvil�ga nem a nagyk�z�ns�g r�sz�re �r�dott.( B�r ezek a st�lusok �ltal�ban el is �t�lik a t�l nagy ismerts�get). Nem tudom, hogy mennyit nyom latba a met�lban a sz�veg, �s mennyit a zene, gondolom, itt sincs meghat�rozhat� m�rt�k, vagy ar�ny. Az t�ny, hogy a legbugyut�bbt�l a komoly filoz�fiai, t�rsadalmi k�rd�seket boncolgat� sz�vegekig megtal�lhat� minden. Sajnos a mai Magyarorsz�gon m�g mindig t�l kevesen tudnak angolul a sz�vegek teljes meg�rt�s�hez- mely n�ha az�rt ink�bb pozit�v dolog, hehe-�gyhogy lesz�gezhetj�k, hogy haz�nkban els�sorban a zen��rt veszik meg a rajong�k a lemezt.

El�rkeztem az utols� ponthoz, mely sz�momra az egyik legfontosabb is. Sajnos Magyarorsz�gon egyetlen met�lzenekar nem tudta megval�s�tani a met�l �s a komolyzene, vagy a n�pzene f�zi�j�t, holott szinte k�n�lja mag�t a lehet�s�g, hogy valami eredetit is alkossanak haz�nk met�l fiai. Az Ill�s �s a Kormor�n p�ld�ja megmutatta, hogy igenis l�tezhet a magyar n�pzene rockzenei k�rnyezetben, �s j�magam csal�dottan is vettem tudom�sul, hogy a k�nny�zen�ben nem a met�l st�lusb�l ker�lt ki az az egy�ttes, mely igaz, popul�ris, �s ez�rt leegyszer�s�tett szinten, de relev�ns t�nyez�j�v� tette zen�j�ben a folkhat�sokat. A skandin�v egy�ttesek helyesen ismert�k fel, hogy a n�pszer�s�g-de legal�bb az elismerts�g- egyik �tja, ha met�ljukba be�p�tik a folkzen�t, sz�vegvil�gukba pedig a n�pi eposzokat, mondavil�got. �gy tudtak azt�n egy �j utat kijel�lni, mely meghozta sz�mukra azt, amit a hazai met�legy�ttesek nagy r�sze hi�ba is fog v�rni: az elismerts�get.

A le�rtak term�szetesen csup�n az �n szubjekt�v v�lem�nyemet t�kr�zik, sz�vesen v�rom azonban az ellenv�lem�nyeket, kieg�sz�t�seket az ezen az oldalon l�v� forumba.